Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2015. június 26., péntek

A Tudathasadt Állapot

Az otthon az, ahol nem feltétlenül állandóan lakom, de ahol annyira jól érzem magam, hogy mikor megérkeztem, nyugtázza belül valami, hogy hazaérkeztem. Az az otthon, ahol nem kell feleslegesen viselkednem, ahol magam lehetek anélkül, hogy nekiülnék magyarázkodni.
Ezek után úgy érzem, sürgősen apdéjtelnem kell egy s mást.
1. szülővárosom - ideges, nyüzsgő, nincs ideje a gondolataimra, magyarázkodnom kell hogy én hogy érzek s az az érzésem hogy nem mindig van kinek; rosszul alszom; rosszul alusznak a gyerekek; nem ott lakom, és nem is érzem azt a megnyugtató érzést, amit máshol; igen, áruló vagyok: ha nem lenne az az egy-két ember aki hazavár, nem éreznék lassan semmi késztetést, hogy oda "hazamenjek".
2. StF - kb. egy évtizednyi ide-oda billenő skálák után teljesen ismerősen veszem be a kanyarokat autóval, biciklivel, gyalog és aggyal; jól érzem magam a bőrömben, jól is alszom; ma játszottam egy misét egy olyan helyen, ahol jól ismernek és nagyon örültek annak a nyüzsinek, aki én vagyok.
3. NLM - teljesen másképp nyugis, egyféle kreatív pocsolya: én vagyok benne az idegesen vibráló malac és mégse szívja el az energiámat hanem feltöltődöm; jól alszom ha nem rám kukorékol az a kurva kakas, hanem át a kukoricásba; van egy dolgozószobám és egy dolgozó agyam, mindkettő tele tervekkel; nagyokat röhögök a bebetonozott konvenciókon és nem kell magyarázkodnom hogy miért vagyok olyan amilyen; hihetetlen, de az emberek ezt szokták meg és jól elvannak vele. És persze, hazavárnak ők is. :-)

Nincsenek megjegyzések: