Most sajna már megint haza kell menni itthonról, pedig milyen jól írogatnék addig, míg kész lenne, oszt leadnám és csüssz én is, mennék végrrrre vakációzni, de tényleg!
Vicces volt különben a hazaérkezés Frankiából Stájriába. Mikor a bajor fővárosban kiderült hogy félórát késik a vonat és nem lesz büfészerelvénye sem, gyorsan vettem egy brémai sörikét, olyan háromdeciset. Hat óra út mégiscsak hat óra út, hátamon tíz kiló könyv és kezdtett már nyamvadt meleg lenni. Hát ahogy kibontom, hallom hogy a mellettem ülő család nem hogy StF-ba utazik, hanem szőröstől-bőröstől odavalósi, pedig nem is mondott egyikük se semmi ilyesmit. Ettől már egyből otthon éreztem magam, hát még amikor StF-ban beültem a kurd sofőr taxijába és elkezdtük közösen szapulni a vasárnapi tartományi választási eredményeket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése