Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2015. július 11., szombat

Mú, de nagyon

Hát, ez nem lehet igaz! pedig jól hallok. Ez egy Mú. A szomszédból. Már tegnap gyanús volt, de azt hittem, hallucinálok.
Ma reggel aztán már éreztem is, amit a tegnap hallottam. Ezek az ostoba gyalulatlan emberek beraktak egy tehenet. Hogy hová, nem tudom, mert az emeletes házhoz nem tartozik udvar, úgyhogy halvány ibolya sejtésem sincs, hol éli le az életét szabadon futkorászó állatjogaiból kirekesztve ez a szerencsétlen.
Ó, az Ökócsőrike hiába töri petíción a fejét, ebben a nagy faluban az semmit nem ér!...
Eljátszadozom a gondolattal, ha megkötném én őket egy oszlophoz ennyi négyzetméteren, vajon meddig bírnák?...

Nincsenek megjegyzések: