Szkizofrén hetemet elkezdtem-forma, reggel 5 óta talpon vagyok, de már lefelé bóklász az orrom, csak a gravitáció, semmi egyéb. Néha harsányan felröhögtem volna ebben a fél napban, de valahogy nem maradt rá idő vagy erő, úgyhogy durr bele, következő lépés!...
Hétfő hajnali kuka, tejesüveg - zsolizni is kéne, ovi-suli, két kisebbet fel kellene költeni, elrendezni őket, vagy inkább később rendezni el őket?... vagy zsolizni?... aztán úgy lett, hogy hajnalosan felvertem mindenkit (első nap, hosszú idő után!... hű, én is meglepődtem. Persze, holnap nem fog ilyen könnyen menni), megcsodáltuk legkisebb Csőrikémmel a hajnali zúzmarát és az óriási, alacsonyan fekvő naaagy Holdat, merné valaki kicsi betűkkel írni a mai reggel után?! tényleg csodaszép volt. Közben középső, szerencsére önellátó gyerekem hajnalos kelés után remekül elkészült, bepakolt, ilyesmik. Ovi után zsoli, érdekes is volt, hogy mindannyiunk közül én vagyok egyedül felébredve. De akkor már visszajöttem volt a biciklis zúzmarából, nem volt nehéz ébren muzsikálnom a virtuális konventben.
Azóta már 2x is voltam a gimiben, intézkedni, egyelőre nemtom, mennyi haszonnal, aztán másik életembe vissza, ahol elrontottam a Greenwich Main Time-ot, de egyórás késéssel mégis sikerült az ausztráloknak órát tartani... hiába hogy GMT+1, a hülye is tudja, de hirtelenjében a maradék eszemet is elvesztettem, elvégre délelőtt szólt a telefon, óra közben: Ööö, Csőrike. Jó napot, harmadik oltás, bontjuk a vakcinát! Mikor jöjjek? Hát, minél hamarább!... Na így lett, hogy lefelé húz a gravitáció, már a csuklóm is fáj, de holnapra csak kiheverem a nagyját. Már, hogyha hagynak. Egy jó dolog történt, a gimiben rácsatlakoztatta az informatikus a mobilomat a wifire s akkor láttam meg, hogy bizonyítottan nem jelent meg az egyik LO-publikáció, amitől tartottam, hogy nem fogom tudni idézni, dehát a szerző írt, Csőrike, niksz piksz. Azaz: Salzburgnak ma lezárom azt a fránya tanulmányt! Feltéve, ha sikerül még egy-két óra múlva pötyögnöm... Majd feltámasztom a karomat vasgerendákkal, mint a sárkány öreg anyja a szeme pilláját, aszt.
Apropó gravitáció. A harcban nem vagyok egyedül, de jó hír, hogy az a részeg, aki reggel az első utcasarkon a biciklije mellett aludt, délre már fel lett ébresztve, sőt, ültetve, két koma és egy inkább szomszédasszony, mint feleség jóvoltából szerintem ma elhagyta a megfagyásra alkalmas terepet. Drukk, mindannyiunknak! no.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése