Két napig saját dicsfényemben füröszkéltem. Elmúlt, hja, mászni vissza a narrmálisba, most itt tartok, bár szokatlan ez a hirtelen jött piedesztál. Ha belegondolok hogy milyen nyavalygós önbizalomhiányban tudok én fetrengeni időnként, igazán szép teljesítmény volt felülni az önhittség dicstelen lovára. Különben ez az önbizalomhiány valami családi rákfene, szoktam vigasztalni magam - mialatt ezzel kibújok ugyebár az alól, hogy felvállaljam magam, vagy változtassak a hozzáállásomon. Szép, nem szép, még mindig ez vagyok, bár az utóbbi években javult valamit a helyzet. Ez nem csak Ingabinga lelkemre ható dumájának a következménye, hanem az is, hogy kb. 10 éve már annak, hogy utoljára közöm volt az "Ostblokk" agybeteg tanügyéhez. Mindegy hogy tanulsz vagy tanítasz, lényeg hogy a szamárlétrán feletted álló addig fingasson, míg teljesen kicsinál, és ez még nem nagyon változott - sehová. Annak ellenére hogy az én jelenlegi tudásom a szakmában kb. a békasegge alatt van, tisztelt professzor bácsi, érseki levéltáros stb. nem tudta tegnapelőtt kihagyni, hogy gratuláljon az eddigi kutatásomhoz és kollégaként (!) üdvözöljön a brancsban. Emlékszem, milyen cirkuszt vágott volt le a zeneelmélet tanárom, mikor ezelőtt 12 évvel el szerettem volna menni Pestre a ZAK-ra egy rövidke félévre, hogy ő aztán nem ad ajánlást, mit képzelek én, milyen import dolgokat fogok ott tanulni amikkel majd később kezdem butítani odahaza a magyar diákjaimat... nem kellett csak egy perc hogy átlássam, milyen irígy. Meg talán félti is a székét. De azért rosszul esett, emlékszem hogy legalább egy hétig ettem magam miatta. Még szerencse hogy kerítettem másik ajánlást és elhúztam végül három hónapra.
Most meg...? Éppeg dől össze a középkori Salzburg zenetörténetét kutató állomás, augusztusban de facto megszűnik, de kit érdekel, mikor jövőben megalakul ismét StF-ban ahol lesz rá keret, és addig is benne vagyok a virtuális kutatócsoportban. Ez nagyon fura most, mikor éppen szakítani akartam a gregorián kutatással mondván hogy a kutyát nem fogja érdekelni se a téma, se Csőrike, ehh, az egésznek lüttek. És szakítani ezzel a zenei földrajzzal vagy mi a csudával, hát ez se jött össze :-) már csak azért sem, mert ezek az emberek számítanak rám a közeljövőben, még a diszi után is. Hogy is gondoltam, hogy szakítok Stájriával? Nem-neeem... Tudjuk hogy Ön Rőtmalac tanítványa, aki az egyik legjobb a szakmában, ennél jobb márkanévre nincs is szükség. Kell hogy legyen jól képzett emberünk, aki kedvére piszkálgathat a stájri középkori zene pöcegödrében. Nosza. Még a benzinköltségemet is kifizették ami nem semmi: NLM-StF az összesen 990 km, 495 egy irányba, tehát két tele tank.
Az a - rendszerint pofátlan, de ezennel nagyon barátságos és főleg érdeklődő - bajor medve meg, aki szerkeszti a Rőtmalac-kötetet, előrukkolt tegnap egy új ötlettel, hogy mitől passaui a salzburgi A-Gu 208. Volt nagy meglepetés mikor megjegyeztem, mitől seckaui (!) is. Hogy az A-Gu 444 - ami egy korai seckaui kakukktojás - néhány fontos momentuma kísértetiesen hasonlít előbb említett kéziratéhoz. Na persze, úgy is lehet venni, hogy mitől passauibb A-Gu 444, de akkor is: ezt se ő, se Rőtmalac nem tudta. Micsoda egy fura dolog ez is! Soha nem gondoltam, hogy hasznát veszem valaha a polcra véglegesen felhanyított mesteri dolgozatomnak, melynek címe: "A-Gu 444. Index und Kommentar".
Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.
2014. március 30., vasárnap
2014. március 29., szombat
Pihentagy II.
Emez meg Rőtmalac irodájában avagy StF
egyházzenei könyvtárában lóg. A zárt részlegen, hihi.
Szignó: K.R. kétméteres volt
imprótanárom akinekmég anno pénzért takarítottam a lakását (emberileg abszolúte
nem csíptük egymást, egyszer be is mondtam neki, hogy nem tartom jó
pedagógusnak) és F.P. alias Rőtmalac. Ezek kebelbarátok voltak s valószínű
lehetett egy légkörnyi bennük, mikor kiagyalták az új Ó-antifónát ami így
magyarul még a címében is vicces. (az "O" egyszerűen a kezdetre utal,
dec. 17-től Karácsonyig minden napra kijárt egy más szövegű,
"kanonizált" sorrendű antifóna-ciklus)
Megpróbálkozom én is egy népénektárba
illő fordítással:
Ó Chardonnay és jó borok
nem szomjúhozik a torok
Tápláld azt, ki téged remél
józanságtól most megmentsél!
Sounds Of Music
Kinyitom az ablakot ma reggel 7-kor, s hát nem madár csicsereg, hanem kling-kling, elkezdődött valahol egy mise. Orgona annyi itt mint a pelyva, tessék kérem, lehet füröszkélni a jó zenében nyitott reggeli ablaknál.... :-) A turisták meg csak keresgéljék Mozart golyóját és Julie Andrews-t a nyosztalgia lókakában.
Címkék:
másik főd,
mise,
nyámm,
történelem,
zene
2014. március 28., péntek
Sznob szobában
Lejárt kéérem, s ha bőcsködős posztot akarnék, akkó azt mondanám hogy én voltam a legjobb máma, de ha nem akarok annyira bőcsködni, megelégszem a Rőtmalac utáni előkelő második hellyel :-)
Persze sokat kell még a diszin bütykölni, de ha jól megy, kapni szokott az ember egy rendes löketet, hogynaná mikor én ilyen jó vagyok akkor meg tudom csinálni, és kész is lesz időben, és minden... hol van már az a befosás? hihetetlen, hogy el tud tűnni.
Irénke szimpi is meg rendes is, igaz hogy virít róla a szingliség, de mégis rokonszenves és szerény, nem mint a frusztrált szingli fehérnép kutató általában.
Olyan szép ez a város hogy mindjárt elsírom magam a gyönyörűségtől. Melyik másik dómban van egyszerre öt (!) orgona??? Aztán bejöttem a hotelszobába - kint a bejárati ajtó mellett fityeg az öntelt plakett, miszerint ez már a 14. század közepén szálloda volt - és majdnem elsírtam magam, de már inkább kínomban, mint a gyönyörűségtől. Valódi fenyőbútor diszkrét selyemfényű natúr védőfelülettel, s akkor mindegyikbe girland van faragva, és mindegyik frízen ocsmány és oda nem illő virágcsukréta-pingolmány. Hát ez az ország tisztára giccsplanéta - még jó hogy nem tudom, mennyibe kerül ez a szoba az óvárosban, mert az egyetem fizeti. A csukréták biztosan egyenként is megfizetendők, amilyen árak itt vannak.
Persze sokat kell még a diszin bütykölni, de ha jól megy, kapni szokott az ember egy rendes löketet, hogy
Irénke szimpi is meg rendes is, igaz hogy virít róla a szingliség, de mégis rokonszenves és szerény, nem mint a frusztrált szingli fehérnép kutató általában.
Olyan szép ez a város hogy mindjárt elsírom magam a gyönyörűségtől. Melyik másik dómban van egyszerre öt (!) orgona??? Aztán bejöttem a hotelszobába - kint a bejárati ajtó mellett fityeg az öntelt plakett, miszerint ez már a 14. század közepén szálloda volt - és majdnem elsírtam magam, de már inkább kínomban, mint a gyönyörűségtől. Valódi fenyőbútor diszkrét selyemfényű natúr védőfelülettel, s akkor mindegyikbe girland van faragva, és mindegyik frízen ocsmány és oda nem illő virágcsukréta-pingolmány. Hát ez az ország tisztára giccsplanéta - még jó hogy nem tudom, mennyibe kerül ez a szoba az óvárosban, mert az egyetem fizeti. A csukréták biztosan egyenként is megfizetendők, amilyen árak itt vannak.
Címkék:
beton,
givecs,
másik főd,
nem stájer,
Rőtmalac
Pihentagy I.
A rottenburgi Egyházzenei Főiskola emeleti WC-jében is lehet tanulni formatant - legalábbis így gondolhatta 2011-ben egy pihent agyú Anonymus:
Fordítás:
Ismeri Ön a bicíniumot?
P.S. igen, most került elő a kép, de erre az érzésre egy hónap után is jól emlékszem :-)
Fordítás:
Ismeri Ön a bicíniumot?
Ebben a budiban egy olyan szellem lakik,
Hogy ha valaki itt túl sokáig szarik,
Alulról a tojásaiba harap(ik)Hú, tiszta szerencse hogy vájvi vagyok - gondoltam és lehúztam magam után.
P.S. igen, most került elő a kép, de erre az érzésre egy hónap után is jól emlékszem :-)
Noch einmal...
Ugyanazon a helyen csücsülök, amit pontosan ezelőtt egy héttel csekkoltam le a vasútállomáson. Ezúttal írja is a cetlin a fejem felett, hogy StF-Salzburg. Na ez már jó jel, hogy tényleg most lesz a konferencia. Gyomromban guruló kövek, like a rolling stone. A vállfa a konferenciaruhával ott lóg most is a szobaajtón, tehát ma civilben leszek, very casual, de azért szerencsére nem farmernadrág, hanem bársonyszoknya. Fontosabb volt hogy ezúttal kihagyjam az apácákat elérjem a buszt az állomásra. Csak legyen már délután öt óra...
2014. március 24., hétfő
Utazós időket élünk
Nos, az inkognitónak lüttek, úgyhogy most már úgyis mindegy hogy belekerül-e az angyalka a képbe. Tehát miután visszaburungoztam Salzburgból (amúgy az a legnagyobb röhej, hogy a kalauznak se esett le hogy a jegy egy héttel későbbre szól, bélyegezni meg nem bélyegezett, úgyhogy elmegyek egy hét múlva ugyanazzal a jeggyel még egyszer), szóval gyorsan leakasztott a kármeliták orgonistája, jé itt vagy? nesze neked egy mise. Szóval ezt látni a mezítlábas rend templom karzatáról lefelé:
- az oltár egyáltalán nem valami mezítlábas benyomás
- az angyalka rögzítése megér egy misét
- van pap utánpótlás
- miért is lett volna másképp Seckauban a tridenti reform után (ti. hogy még sokáig burjánzott a középkori repertoár), ha 2014-ben még mindig a régi Gotteslobot használják StF-ban, ott ahol püspök bácsik csücsülnek?
2014. március 19., szerda
Miket csinál az építész úr?
Az építész úr bársonynadrágban és -zakóban jár, és van neki barna táskája és -kalapja. És a sok futkorászás közben:
- megírja NLM építészeti monográfiáját
- 2002: kipottyantja az első kiadást
- 2007: második kiadást
- (Csőrike közben elolvassa és egyebekkel együtt bemorzsolja az agyába)
- 2014.03.18 de. 11-kor (!) megissza a pálinkát a hímzett konyhafüggönyöm mellett
- félóra múlva robog vissza a munkahelyére a piros autóval (!)
- ma reggel elküldi drótpostán A kultúrpanziómat - egyelőre ezt, ni:
Real update hogy viszonyítani lehessen: ahajt lennebb lenne az "előtte".
Vagyis félsátoros panziónk a WC ablakából nézve; hej, derága lesz az a ráncfelvarrás...
2014. március 18., kedd
Ébredező állatkert
Kroákk - mondta egy jól ismert hang a lyukadozott téglafalból.
Na? akkor hová tegyük? - toporgott egy rozsdafarkú a panzió padlásfeljárója előtt. Aztán megjött a párja, és odébálltak. Keskeny volt végül a párkány a fészeknek, szerintem.
Bezzeg a verebek már ki is költöttek az eresz alatt, jobbanmondva a hajdani bódétetőt tartó ocsmány vasrudak helyén éktelenkedő lyukakban. Mondhatjátok hogy elfogult vagyok Gergely Márta U-Gu-ja után, de én azért a rozsdafarkúaknak jobban örültem volna, mint ennek a szemtelen csiricsáré porodicának. Nem elég nekem a kakashad... Apropó. Tegnap elmagyaráztam a velencei szomszédunknak olaszul (!) hogy drága tarajosa egész éjjel nyekereg a fülembe. Széles vigyorral, nagyon barátságosan nyugtázta magyarul, hogy tudja ám! azért van a pajta a kert hátsó felében (ami a teraszunkkal szomszédos), mert hanem ő se tudna elöl tőle aludni... örvendek, tényleg nagyon kedves.
Na? akkor hová tegyük? - toporgott egy rozsdafarkú a panzió padlásfeljárója előtt. Aztán megjött a párja, és odébálltak. Keskeny volt végül a párkány a fészeknek, szerintem.
Bezzeg a verebek már ki is költöttek az eresz alatt, jobbanmondva a hajdani bódétetőt tartó ocsmány vasrudak helyén éktelenkedő lyukakban. Mondhatjátok hogy elfogult vagyok Gergely Márta U-Gu-ja után, de én azért a rozsdafarkúaknak jobban örültem volna, mint ennek a szemtelen csiricsáré porodicának. Nem elég nekem a kakashad... Apropó. Tegnap elmagyaráztam a velencei szomszédunknak olaszul (!) hogy drága tarajosa egész éjjel nyekereg a fülembe. Széles vigyorral, nagyon barátságosan nyugtázta magyarul, hogy tudja ám! azért van a pajta a kert hátsó felében (ami a teraszunkkal szomszédos), mert hanem ő se tudna elöl tőle aludni... örvendek, tényleg nagyon kedves.
2014. március 11., kedd
El kell bőcsködnöm:
Kb. 2 év után sikerült tegnapelőtt StF-ban fejreállnom a szőnyegen, mégpedig majdnem egy teljes percen keresztül. Ritka ronda a hasam alulról nézve, de tény, hogy az izmaim alatta dolgoznak. Ez pedig épp elég nekem, hogy jól érezzem magam utána, a fejemről nem is beszélve :-)
Ad nocturnum, vagy inkább In galli cantu
Hát Isten hozott, mondták az inszomniás kakasok (és libák), és akkor már tudtam, hogy hazaérkeztem. Egész éjjel csikorogtak a fülembe, de én bizony ráhúztam a fülemre a tollas paplant.
Persze evett a penész alatta, mert eltartott egy ideig, míg ki tudtam kapcsolni őket.
Vagy kétezer év elteltével lettek génhibások a tyúkfélék, vagy pedig újra kell értelmezni a Bibliát:
Persze evett a penész alatta, mert eltartott egy ideig, míg ki tudtam kapcsolni őket.
Vagy kétezer év elteltével lettek génhibások a tyúkfélék, vagy pedig újra kell értelmezni a Bibliát:
Akkor mindjárt megszólalt a kakas. Péternek pedig eszébe jutott Jézus szava, aki megmondta: "Mielőtt a kakas szól, háromszor tagadsz meg engem". Kiment onnan és keserves sírásra fakadt. Amikor megvirradt, a főpapok mindnyájan, és a nép vénei, döntést hoztak Jézus ellen, hogy halálra adják őt. Mt. 26-27A szöveg szerint még virradat előtt megszólal a kakas, gondolom nem rendelésre és pont akkor, mint egy betanított példány (bár az énekelt passiók egyik kedvenc "szerepe" pont a kakas, nem is egy feldolgozásban), hanem egy akármelyik kakas, nevezzük el "általános" kakasnak. Namármost, ha az általános kakas egyszer csak megszólal, akkor kell lennie előtte egy időnek, mikor befogja a csőrét, most az mindegy, hogy alszik-e vagy sem. Ezek a nem általános, génhibás 21. századi példányok meg non stop 0-24h cserregnek mint valami petárda szilveszter tájékán. A tollas paplan alatt megfuttattam, hogy ha kitekerném a nyakát mind az ötnek vagy hánynak, ami a szomszédságból áthallatszik, nem is ennénk Húsvétig egyebet, mint kövér húsleveseket, ingyér. Na de Nagyböjtben nem illik ilyeneket gondolni - szerencsére ekkor már feladtam a harcot és elaludtam.
Címkék:
állatkert,
áúúú,
gregó,
NLM,
történelem
2014. március 9., vasárnap
Még mindig építészet
- Közép- és Délnémetország falvaiban leggyakrabban vékony és hosszú ceruzára emlékeztető templomtornyok pipiskednek/kakaskodnak, felekezettől függően
- bajor házaknak bazi nagy négyzet az alaprajza, a tető inkább laposan van kettéválasztva, ácsmunka általában masszív gerendákból és "hímzésből" álló remekmű
- frank részt elhagyva beáll a sváb modell: kezdenek csúcsosodni a háztetők és téglalaposodni az alapterületek; tehát két emeletnyi lakóterület kerül tetőrész alá. Ööö, vö. előbbi bejegyzéssel: LAKÓterület. Hol van ettől az egyterű balkáni mansarda bastarda...
Profilváltás 2
Gyengém többek
közt az építészet - rá kellett jönnöm, hogy már egy ideje ebbe vagyok
belezavarodva. Persze, feszt a kultúrpanzió átalakításán töröm a fejem, az oké,
hogy se pénz, se posztó, de a fantáziám ingyen van :-) Hát először is a
szomszédsereg, egyelőre csak a megfigyelés szintjén vagyok, de vlsz. itt is
maradok. Tanulságos amúgy egy sofferkedés, bambul az ember egy kicsit
jobbra-balra is, főleg ha nincs nagy forgalom.
Konklúzió nr. 1:
A manzárd, az
emelet, a padlás ugyanaz a kategória: ablak van mindegyik homlokzaton, de nem úgy, mint Németországban. Tanulságos
a mi pofáraesésünk is, ti. hogy van egy félsátoros manzárdszobánk. Tehát. Nem
laknak a pszeudoemeleteken, és szerintem igazából nem is a háború miatt van. Na
persze van kivétel, de gyanúsan feltűnő a nagy hasonlatosság: A házak kívülről "be
vannak fejezve", végtére is tető került rájuk, de ebben a balkáni
országban senkit nem zavar a csóré blokktégla látványa (és még sok más se...).
A homlokzatok nagyjából ugyanazt szajkózzák: itt is laknak meg emitt is! de az
alaposabb kukucsi inkább az ellenkezője felé mutat. Elég volt egy véletlen kukk
a szomszéd ház hátsó felére: mint egy kihasadt gatya, előlről még feszít a pasi
benne, hátulról meg pucér a segge... Az utca felőli homlokzaton két ablak és
egy nagy teraszajtó! gondoltam nagy naivan, micsoda nagy házat kell fűtenie a
szomszédnak, a miénk mellette legfeljebb hörcsögakvárium (mondjuk nekünk nem is
kell nagyobb). Hogy kiderüljön a gyerekszoba ablakából: hiányzik hátul a fal
(!), az ajtók (!), még szerencse hogy van tető...(You can leave your hat on...
ti-ri-ri-ti-ti-ti... :-D )
Apropó fűtés. Érdemes
lenne kedves szomszédunknak - aki nem tő-,
csak a második -, megcsavarni a kéményét és ledugni a hiányzó falnál az alsó
szintre, hogy szagolja már ő is egy kicsit a popókája illatát. Szerintem nem
csak PET-flakonokat, hanem gumiabroncsokat és még ki tudja miket szecskál befelé
a kályhába - merthogy a cafat hosszabb ideig ég, mint egy hatliteres
vizesflakon. Ez se zavar senkit, mivel mindenki tüzel mindenfélét, csak égjen. Ha
félóra múlva elfogy odaát az improvizált tüzelő, gyorsan szellőztetek a
lakásban, kihasználva a tíz percnyi fegyverszünetet... persze, ezt isbe lehet
járatni. De mi legyen a leendő panzió vendégeivel?...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



