Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2014. március 28., péntek

Noch einmal...

Ugyanazon a helyen csücsülök, amit pontosan ezelőtt egy héttel csekkoltam le a vasútállomáson. Ezúttal írja is a cetlin a fejem felett, hogy StF-Salzburg. Na ez már jó jel, hogy tényleg most lesz a konferencia. Gyomromban guruló kövek, like a rolling stone. A vállfa a konferenciaruhával ott lóg most is a szobaajtón, tehát ma civilben leszek, very casual, de azért szerencsére nem farmernadrág, hanem bársonyszoknya. Fontosabb volt hogy ezúttal kihagyjam az apácákat elérjem a buszt az állomásra. Csak legyen már délután öt óra...

2 megjegyzés:

csipkepitty írta...

Nyuginyuginyugi.

Rétyusa írta...

Köszi, viszontviszont. :-)