Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2010. július 21., szerda

Reggeli szépítkezés

Éppeg azt konstatáltam hogy ezen a héten ma reggel vagyok a legrusnyább boszi a tükörben:
az esti hajmosás után hajszárítót vettem a kezembe, mert már késő volt kivárni... ajjaj. Féloldalas, nagyon elhasznált dajjerek meredeztek mindenfelé, de A ráncot így se tudták eltakarni, na az volt a legszebb az egészben. Mindig ez vár a tükörben: reggelre beáll a genya ugyanarra a helyre, vagy a párna csinálja velem vagy valami ufó, hát nem igaz hogy mindig azon a felemen alszom! Randa, függőleges portéka, a szemem alatt kezdődik, a képem felénén van egy egycentis szünet, aztán belecsap a rendes vigyorgó ráncomba, és azt meg is hosszabbítja a szemétje egészen az államig. Na persze, biztos hogy démonian vigyorgok álmomban, a hajfürtjeim meg utálják hogy göndörnek születtek, de ez a deka ambíció még nem elég, hogy reggelig egészen kisimuljatok, háhá.
Ilyenkor Csőrike vesz magának a tíz percet, víz, törülköző, hajpánt, genyák, nesztek hajhab, törülköző, na?!
A RÁNC meg ott vicsorít kora délutánig, rajtam nem fog semmi, vazze...

(és ezek után bemondja a stájrilötyi rádijó, hogy a nők bizonyítottan 31(!) éves korukban a legszebbek..... HÁHÁHÁ!!!!)

Nincsenek megjegyzések: