Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2010. július 18., vasárnap

Ruhák 1

Van néhány darabom amit csak kánikulában, csak kényelmi elgondolásból és csak itthon hordok. Ez ami most rajtam van, leginkább egy kockás abroszra emlékeztet, a fazonjáról csak annyit hogy feszt Nagymama jut eszembe, mi több, ilyenkor még kedvet is kapok hogy a terasz lépcsőjén horgolgassak, igyam a presszókávét és ropogós tetejű almás tésztát zabáljak. Azóta se süt olyant senki...
Errefel meg itt pötyögök egy füzetnagyságú bigyón, a nagymamaság mérföldekre van még, egyelőre csak valami nyugodt nyugdíjkort szeretnék kibulizni magamnak; az horgolándusz? csak a neumákat... ja és 2 perc alatt kész lesz a sparos croissant, sose lesz olyan ízű mint a másik,
DE A PRESSZÓKÁVÉ!
úgy na, legyen már valami itt is.

Nincsenek megjegyzések: