Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2010. július 18., vasárnap

Számbavétel

Éjfélkor ért ide az ítéletidő. Azt nem tudom hogy mekkora jegek döngették az ablakokat, mert én a paplan alatt vacogtam, értsd, igencsak be voltam rezelve, több mindentől:
1) rettenetes bőgés, aztán percekig hiábavalónak látszó putyukálás következik,
2) valami miatt attól tartottam hogy a szomszéd szobában orgonástul belecsap a férjembe a villám.
Megnyugtatásképp:
1) elégedett csámcsogás hallatszott a sarokból (fene tudja, mi ízlett neki annyira?),
a babanézelődés ezúttal elmaradt, mert bevallom hogy továbbra is gyáván lapítottam, mint a kutya.
2) bemondta ma reggel a stájer híradó, hogy tegnap este VALAKI MÁSNAK a férjébe csapott bele a villám. Mit mondjak, megint jókor voltunk a megfelelő helyen...

Nincsenek megjegyzések: