Ha jól nézzük, ez a harmadik nap, vagy miféle. A karomat mindenfelé tudom görbíteni, most már csak minimálisan fáj. Ha tegnap nem baszarintottam volna el a tenyeremet ebédfőzés közben (a fagyasztott hús szétnyüszetelésével egyenesen a tenyeremben állt meg a kés hegye, jójó, tompa volt, de elég nagy kráter maradt utána, ezután, tongyóságom csúcsa, hogy a köv. mozdulattal elvágtam ugyanazon a kezemen a hüvelykujjamat)... ööö, talán még ki is csattannék a tetterőtől. Azazhogy majdnem.
A tegnap reggeli zsolit átaludtam, a mait napot pedig frissen és tetterővel teli kezdtem, de a respit mikor befejeztem, úgy éreztem, éppen most másztam meg kismamaként biciklivel a stájri dóm felé vezető golgotát, de tényleg. Hát, engem jól kihúztak a konnektorból. Rőtmalac szerint természetes velejáró ez az oltás utáni dög fáradtság, egy ideig nem is fog elmúlni, na faszányos egy helyzet ez is. Örülhetek, hogy nem kellett eddig lázzal fetrengenem vízszintes móduszban, bár a napi adag Paracetamoloktól épp eléggé kótyagossá váltam egy idő után. Tegnap este óta nem szedek semmit. Most iszom a második bili teát, burján van elég a kertben, ha így haladok, délig simán belövöm a két liter folyadékot. Fel a fejjel, ki a mellel.... satöbbi. Fel kéne már támadni úgy rendesből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése