Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2009. június 10., szerda

Ó, csak a szokásos...

...vagyis este azt mondom, hogy: "Ugye, holnap nem kell koránkelnünk?", aztán itt őrlök üresben, már egy félórája fent vagyok. Se felkelni, se lefeküdni nem lehet ebben a tudatállapotban, épp ezért nem használható fel ez az idő. Az égvilágon semmire.
Kell hogy legyen ezeknek a reggeli nyavalyának valami belső és titkos értelme... csak még nem voltam képes megfejteni.

Nincsenek megjegyzések: