Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2009. június 6., szombat

Templomok és gyomorrontások éjszakája

Tegnap hosszú éjszakánk volt. Mondanom se kell hogy a mai nap eléggé nagy dögrovás vót...
Fél hétkor megáldotta a püspök bácsi a babát (mikor megmondtam hogy mennyi van hátra, még a nemlétező fogai is elvigyorodtak), 11-kor Férjecskével muzsikáltunk a ferenceseknél, időnként meg-megálltunk a nótában (hogy Bruder Mario, a fogszabályzós testvér is el tudja olvasni az előkészített elmélkedéseket...).
Mikor mük 2-kor lefeküdtünk, Nammamának csak akkor kezdődött a műsor, állítólag valami négyig tekerte neki a hascsikarás (első számú gyanúsított: a sarvalt savanyú káposzta), jó buli lehetett szegénynek. Ma szerencsére bepótolta délután vagy négy órányi alvással s most már kilábalni látszik belőle.
Szóval az egész famili kaki volt máma, csak egyvalaki csinálta a kontrapunktot, na ki?
(bent valaki ravaszul elvigyorodik:))

Nincsenek megjegyzések: